A Foxterrier Bemutatása

A Foxterrier Részletes Bemutatása

A foxterrierek igazi klasszikusnak számítanak a kutyavilágban, alig változtak valamit a 18. századi első megjelenésük óta. Két fajtát különböztetünk meg: a simaszőrű foxterriert és a drótszőrű foxterriert. A fokszinak is becézett kutyusok mindenre nyitottak, aktívak és érdeklődőek, de van egy nemtörődöm hozzáállásuk is. Csak a pillanatban élnek, élvezik az életet, mindennek tudnak örülni.

A simaszőrű foxterrierek manapság nem túl gyakoriak, velük szinte csak a vadász- és kiállítási körökben találkozhatunk. Ettől függetlenül nagyon fontosak, mert nagyon sok már terrierfajta is tőlük származik feltehetőleg. A simaszőrű foxterrier az első olyan terrierfajta, amelyet az angliai kennelklub hivatalosan is elismert 1875-ben.

Eredetileg a foxterrierek elsődleges feladata a rókák kikergetése volt a rejtekhelyeikről, és hogy a vadászkutyák és vadászok felé tereljék őket. A fehér simaszőrű foxterriereket értékelték a legjobban, mondván, hogy őket szinte lehetetlen összetéveszteni a rókákkal. A drótszőrűeket a durvább, vidéki vadászatoknál részesítették előnyben, mert bundájuk miatt kevésbé voltak kitéve a sérüléseknek, simaszőrű társaikhoz képest. Bár már ritkán kísérik a vadászokat, a vadászösztön még mindig él bennük, és vakmerő elszántsággal ássák az udvart a zsákmányszerzés okán.

Ezek a szívós és egészséges foxterrierek általában több mint 10 évig élnek. Ami a méreteiket illeti, elég kicsik ahhoz, hogy szinte bárhol eléldegéljenek, de elég nagyok ahhoz, hogy beleszóljanak a nagyok játékába.

Merész és energikus kutyák, akik nagyon szeretnek a gyerekekkel játszani. Hűségesek a családjukhoz, de eléggé ódzkodnak a többi kutyától, soha nem restek harcba szállni a számukra idegen kutyákkal, még attól sem ijednek meg, ha az ellenfelük sokkal nagyobb testű.
A megfelelő nevelés és szocializálás hiányában nem szabad egyedül hagyni őket más emberekkel vagy állatokkal.

A foxterrierek önbizalma hatalmas, és szeretik felfedezni a körülöttük lévő világot. A kerítésen túl nem szabad őket póráz nélkül sétáltatni, mert könnyen elszaladhatnak. Ezenkívül pedig a kerítés állapotát is folyamatosan ellenőrizni kell, mert akár ki is áshatják maguknak a kijáratot.

Mivel nagyon okosak, ezért a foxterrierek kiválóan teljesítenek különböző versenyszámokban. Könnyen megtanulják a trükköket is. A legtöbb terrierhez hasonlóan ők is nagyon akaratosak, ezért határozott (de nem túl kemény) és következetes nevelésre van szükségük. Eszük és kitartásuk miatt rengeteg mentális és fizikai stimulációra van szükségük, hogy ne unatkozzanak. Unalmukban ugyanis destruktívak lesznek (pl.: sokat ugatnak, rágnak, ásnak, vagy más állatokat üldöznek). Mozgás, mozgás és még több mozgás a boldog életük titka. Valószínűleg a gazdik előbb elfáradnak, mint ők!

A foxterrierek kiváló őrzőkutyák. Hacsak nem hagyják őket unatkozni, akkor garantáltan csak akkor fognak ugatni, ha betolakodót észlelnek. A foxterrierek elsőszámú feladata mindig is a házőrzés lesz.

Az életrevaló, magabiztos személyiségüknek köszönhetően nagyon sok huncutságba keverednek. Szeretik a játékokat, labdákat, vízben pancsolást. Bár nagyon nehéz ellenállni a kölyök foksziknak, nagyon oda kell rájuk figyelni, nehogy elkényeztetettek, neveletlenek legyenek. Jó, ha a gazdi mindig egy-két lépéssel a kutyus előtt jár.

A Foxik Legfőbb Ismérvei

Fontos Tudnivalók Fajtaválasztáskor

• A foxterrierek imádnak enni, ezért könnyen elhízhatnak. Nagyon figyelni kell a napi táplálékbevitelüket és biztosítani kell számukra a napi testmozgást.

• Viszonylag nehéz őket szobatisztaságra nevelni. Először mindenképpen ketrechez kell szoktatni őket.

• A foxterrierek elég sokat ugatnak és általában nagyon magas hangon teszik ezt.

• Hajlamosak nyulakat, madarakat, macskákat és más kisebb termetű állatot üldözni. Nagyon harapósak idegen kutyákkal szemben, nem ijednek meg a harctól, még akkor sem, ha az ellenfeleik sokkal nagyobbak náluk. Mindig pórázon kell tartani őket a kerítésen túl.

• A foxterriereket nem szabad felügyelet nélkül más kutyával hagyni, hacsak nem kapták meg a szükséges nevelést hozzá.

• Nagyon energikusak, naponta körülbelül 30-45 percnyi intenzív mozgásra van szükségük. Ha erre nem kapnak lehetőséget, destruktívvá válnak és kellemetlenül sokat ugatnak.

• Bár a családjukhoz hűségesek és szeretnek játszani, a foxterrierek általában túl durvák és energikusak ahhoz, hogy kisgyerekekkel játszanak együtt.

• A foxterrierek igazi szabadulóművészek. Magasabbra tudnak ugrani, mint azt bárki gondolná és sokszor megpróbálják kiásni magukat a kerítésen túlra.

• A foxterrier egy meglehetősen ritka fajta. Ha kölyökkutyát akarunk vásárolni, sokat kell keresnünk a megfelelő tenyésztők után. Ha találunk is egyet, lehet, hogy több hónapot várni kell egy alom megszületésére.

A Foxterrier Történelme

A foxterrierek nagy múltra tekinthetnek vissza. A királyok társai voltak, cirkuszokban és filmekben szórakoztatták az embereket, és több díjat nyertek a Westminster Kennel Klub kiállításán, mint bármely más kutyafajta.

Amikor a 18. század végén népszerűvé vált a rókavadászat Angliában, a vadászok hamar rájöttek, hogy szükségük van egy olyan kutyára, aki ki tudja csalogatni a rókákat a rejtekhelyükről. Így jött létre a simaszőrű foxterrier.

Bár a tenyésztők nem vezettek sok feljegyzést a fajta fejlődéséről, valószínű, hogy az eredeti simaszőrű foxterrierek a simaszőrű fekete és cser terrier, bullterrier, agár és beagle keveréke volt. 1970-ban Thornton ezredes portrét festetett Pitch nevű, foxterrier kutyájáról, amely egy tökéletes képet ad arról, hogyan is néztek ki a korai foxterrierek. Azóta szinte alig változtak. A 19. század végére kialakult az egységes fajtatípus.

Sok éven át két külön fajtaként kezelték a sima- és a drótszőrű fokszikat. Fő különbség a két fajta között természetesen a szőrzetük típusa volt, illetve bizonyos mértékben a fejük alakja is különbözött egymástól. Méretük, külsejük és temperamentumuk hasonlósága ellenére valószínűleg eltérő felmenőkkel rendelkeznek. A tenyésztők korábban sokat keresztezték a sima- és drótszőrű foxterriereket, hogy a drótszőrűek fehérebb pigmenteket, tisztább és klasszikusabb külsőt kapjanak. Ezzel a keresztezéssel évekkel ezelőtt leálltak a tenyésztők.

A simaszőrű foxterrierek körülbelül 15-20 évvel korábban léptek kiállítások színpadára drótszőrű társaikhoz képest. Először a sport kategóriába sorolták őket. Az Angliai Foxterrier Klub 1876-ban alakult. A tagok ekkor olyan fajtaszabványt alakítottak ki, amely évtizedekig változatlan maradt, annyi kivétellel, hogy a kiállítási kan kutyák súlyát 9 kg-ról 8 kg-ra módosították.

Caesar, egy drótszőrű foxterrier, VII. Eduárd király kutyusa volt. Még egy nyakörvet is hordott, amelyen az a felirat állt, hogy „Caesar vagyok. A királyé vagyok”. 1910-ben Eduárd temetésén hű társa Caesar a gazdája koporsója mögött kísérte utolsó útjára a királyt.

Az első feljegyzések simaszőrű foxterrierek Egyesült Államokba importálásáról 1879-ből származnak, néhány évre rá pedig a drótszőrűek is megérkeztek Amerikába. A fajta szülőklubja, az Amerikai Foxterrier Klub 1885-ben alakult, ez a klub csatlakozott először az Amerikai Kennel Klubhoz. Az első AKC által elismert foxterriert 1885-ben regisztrálták, aki a Cricket névre hallgatott.

Az Amerikai Foxterrier Klub megalakulásakor egyből el is fogadták az angol fajtaszabványokat, és csak egy évszázaddal később léptették hatályba a két fajtára szóló szabványokat. Leírásaikban még mindig nagyon hasonlóak.

Az 1920-as években a simaszőrű foxterrier lett az egyik legismertebb fajtatiszta kutya, amikor az RCA logójába bekerült Nipper, a simaszőrű fokszi, ahogy lehajtott fejjel egy lemezjátszót figyel. A drótszőrűek az 1930-as években váltak népszerűvé, amikor a Tetemrehívás (The Thin Man) című filmsorozat napvilágot látott. A sorozat egyik állandó szereplője egy Asta nevű drótfokszi volt, így nemcsoda, hogy népszerűbb lett a fajta.

1985-ben az Amerikai Kennel Klub hivatalosan is két különálló fajtaként ismerte el a sima- és drótszőrű foxterriereket, bár mindkettő fajtaszabványát továbbra is az Amerikai Foxterrier Klub tartja fenn. A foxterrierek nem túl gyakoriak, az AKC által regisztrált 155 fajta között a 78. és a 102. helyen állnak csak.

Méret

A kan foxterrierek marmagasságuk nem több, mint 38 cm, súlyuk pedig általában 7,5-8,5 kg. A szukák valamivel kisebbek, de nem számottevően.  

Személyiség

Ezek a kutyák éberek, virgoncok és okosak. Hajlamosak a huncutságokra, bájosak, de közben nagyon sunyik is. Egy foxterrier képes kijátszani az embert, de nem tudják gazdáikat magukra haragítani. Éber természetük miatt kiváló őrkutyák, bár ez azt is jelenti, hogy szinte mindent megugatnak. A nyitott és érdeklődő foxterrierek barátságosak az emberekkel, de habozás nélkül felveszik a harcot más kutyákkal. A kutyaparkokban kifejezetten nem érzik jól magukat, hamar bajba keverednek.

Mint minden kutyának, nekik is szükségük van a korai szocializációra – sokféle emberrel, látnivalóval, hanggal, élményekkel kell találkozniuk még kölyökkorukban. A szocializáció segít abban, hogy felnőtt korukban határozottabb kutyusok legyenek.

Egészség

A foxterrier egy nagyon szívós fajta, szinte alig jelentkeznek náluk egészségügyi problémák. Néhány kutyusnál mégis előfordulhatnak bizonyos betegségek. Az alábbi betegségek nem minden foxterrierre jellemző, de jó tudni a korai tüneteket, kezelési módokat, hogy időben cselekedni lehessen.

Vásárolj megbízható tenyésztőktől, akik mindent tudnak az adott kutyus egészségügyi állapotáról és ezt orvosi papírokkal is igazolni tudják. Egy megbízható tenyésztő eladás előtt beadatja a szükséges oltásokat, elintézi a féregtelenítést. A jó tenyésztők ügyelnek arra, hogy a szülő-kutyák két évnél idősebbek, jólneveltek legyenek, illetve folyamatosan ellenőrzik az állomány egészségügyi állapotát!

Vásárlás előtt nyugodtan érdeklődj a kölyökkutya szüleiről, kérd el az orvosi igazolásokat, oltási papírokat. Egészségügyi igazolásokat 2 éves kor alatt nem állítanak ki kutyáknál. Ez azért lehet, mert egyes betegségek nem alakulhatnak ki teljes felnőtté válás előtt. Ezért nem ajánlott 2-3 évnél fiatalabb kutyákat szülőként használni tenyésztőknél.

A süketség gyakori probléma, főleg a fehér kutyusoknál. A siket kutyával való együttélés és a nevelésük rengeteg időt és türelmet igényel, de nagyon sok segédeszköz létezik a piacon szerencsére (pl.: vibrációs nyakörv). Mivel ez egy örökletes probléma, értesíteni kell a tenyésztőt, ha kiderül a kutyusokról, hogy siketek. A tenyésztők ilyenkor ugyanis tudnak változtatni a tenyésztési programjaikon.

A szürkehályog a szemen kialakuló homályosság, amely látási nehézséget okoz. A kutyák szemei zavarosak lesznek. A szürkehályog általában idős korban fordul elő, néha pedig műtéttel eltávolítható.

Legg-Perthes kór: genetikai okokra visszavezethető combcsontfej elváltozás. A legg-perthes betegség kiváltó oka ismeretlen, ezért gondolják úgy a szakértők, hogy ez egy örökletes kór. Gyógymódok: pihenés, fizikoterápia és műtét. Utóbbinál a deformált csontot távolítják el. A kutyák többsége teljesen felépül a betegségből, de vannak olyan kutyusok is, akik életük végéig sántítanak.

Lencse luxációról akkor beszélünk, amikor a szemlencse elmozdul, ahogy az azt tartó szalag meglazul. Néha gyógyszeres kezeléssel és/vagy műtéttel kezelhető, de legsúlyosabb esetben el kell távolítani a kutyus szemét.

Csípő diszplázia: Ez egy örökletes betegség, ilyenkor a combcsont nem illeszkedik szorosan a csípőízületek medenceüregébe. A csípő diszplázia klinikai tünetekkel vagy akár anélkül is fennállhat. Ilyen esetekben néhány kutya sántít vagy fájlalja az egyik vagy akár mindkét hátsó lábát. Ahogy a kutyák idősödnek ízületi gyulladások is kialakulhatnak.

Csípő diszpláziával élő kutyák nem szaporodhatnak, ezért mindig kérj a tenyésztőktől egy olyan papírt, ami igazolni tudja, hogy leendő kutyád szülei nem szenvednek a betegségben.

Gondozás

Csak azért, mert kicsik, még nem jelenti azt, hogy alkalmasak a lakásban való életre. Igazából egy biztonságosan bekerített nagy udvaron érzik magukat a legjobban, ahol napközben kedvére futkározhatnak. Ezek a kutyák még az elektromos kerítéstől sem ijednek meg, mert akkora bennük a szabadságvágy és vadászösztön, hogy egy kis csípés a testükön meg sem kottyan nekik.

A foxterriereket mindig pórázon kell tartani, amint elhagyják az otthonukat. Erős bennük a vadászösztön, mindent üldöznének és kergetnének, ha hagynánk nekik. Más kutyákkal pedig kifejezetten harciasak, egyáltalán nincs bennük félelemérzet. Az agresszív viselkedésen azonban a korai szocializálás sokat segíthet.

Naponta legalább 30-45 perc intenzív mozgásra van szükségük. Engedni kell őket az udvaron fel-alá futkározni, hogy kellőképpen lefárasszák magukat. Ha biztosítva van számukra a megfelelő mozgás, akkor sokkal könnyebben tanítható, jólviselkedő kutyusokká válnak.

Bár rendkívül intelligensek, nagyon akaratosak is, így nevelésük hatalmas kihívást is jelenthet. Türelmesnek kell lenni, a humort pedig nem szabad kihagyni a tanítás során. Először meg kell fejteni, hogy melyik kutyust mi motiválja a tanuláshoz, és annak alapján felépíteni egy stratégiát.

Etetés

Ajánlott napi mennyiség: 200-350 gramm jó minőségű táp, két adagra osztva.

Hogy felnőtt kutyádnak mi az ideális napi adagja az nagyban függ a kutya méretétől, testalkatától, metabolizmusától és aktivitás szintjétől. Éppannyira különbözőek a kutyák, mint mi emberek, ezért nem lehet pontos adatokat meghatározni. Teljesen egyértelmű, hogy egy izgő-mozgó kutyusnak sokkal több tápanyagra van szüksége, mint egy lusta kutyusnak. A megvásárolt táp minősége is rengeteget számít – minél jobb minőségű a táp, annál táplálóbb lesz az a kutyusod számára.

Sokkal jobb naponta kétszer adni nekik enni, hiszen így nem tudják rögtön felfalni az egész napi adagjukat. Ha nem vagy biztos az adagolásban és nem tudod eldönteni, hogy kutyusod már túlsúlyos-e vagy sem, íme egy gyors trükk, amivel ellenőrizheted. Először is, ha csupán csak ránézel a kutyádra látnod kell a derekát. Ezután helyezd a hátára a kezedet úgy, hogy a hüvelykujjaid a gerinc vonalában legyenek. Érezned kell a kutya bordáit anélkül, hogy nagyobb nyomást helyeznél rá. Ha ez nem sikerül, akkor kutyusodnak többet kell mozognia és kevesebbet kell ennie.

További etetési tanácsokért, tippekért fordulj hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén!

Szín és ápolás

A simaszőrű foxterriereknek nagyon keveset vedlenek. A drótszőrűeké, ahogy a nevük is sugallja drótos állagú, vastag szőrrel rendelkeznek. Állkapcsukon, lábszáraikon a szőr valamivel hosszabb és enyhén hullámos.

A szőrüknek olyan sűrűnek kell lenni, hogy ne legyen látható a bőrük, ha ujjal szétválasztjuk a szálakat. A merev szőrszálak tövében az aljszőrzet található, ami rövid, finomtapintású és puha.

A fehér nagyon kedvelt szín volt mindkét fajta esetében, mert így könnyebben felismerék a kutyákat a vadászat során. A ma érvényben lévő fajtaszabványok szerint a fehér színnek kell dominálnia a foxterrierek szőrét illetően. A fehér alapszín mellett lehetnek fekete, sárgásbarna vagy barna jegyek a szőrben. A fejük általában egyszínű, bár a fajtaszabvány megengedi a színes foltokat, csíkokat az arcon.

A brindle, vörös, májbarna vagy palakék jegyek nem kívánatosak a kutyakiállítások színpadján. Bár ezek a színkombinációk nem befolyásolják a házi kutyusok jellemét, nem érdemes többet fizetni értük, csak azért, mert „ritkák”.

A simaszőrű foxterriereket elég alkalmanként átfésülni egy keményebb sörtéjű kefével. Rendszeres fürdetésre sincs szükségük – csak akkor, ha nagyon piszkosak lesznek. A drótszőrűek sem vedlenek túlságosan, de rendszeresen át kell fésülni a bundájukat, hogy tiszták és szagmentesek maradjanak.

Ahhoz, hogy a tipikus, mindenki által jól ismert textúrát elérjék, a drótszőrűeket kézzel kell „strippelni” – ami annyit jelent, hogy a szőrt kézzel kell kiszedegetni, nem pedig ollóval vagy nyírógéppel levágni. Ezt a munkát általában professzionális kutyakozmetikusok végzik, bár ez akár otthon is elsajátítható.

Természetesen a drótszőrűek bundáját is le lehet nyírni, ha az a külső jobban tetszik a gazdinak. Nyíráskor azonban megváltozik a drótszerű textúra megváltozik, szőrük sokkal puhább lesz, a színek pedig „kifakulhatnak”.

Havonta 1-2 alkalommal kell a körmüket levágni. Ha már hallani lehet, ahogy a padlón kopognak, akkor bizony eljött az ideje a körömvágásnak. Nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen a kutyák körmei nagyon érzékenyek, ha nem vagy magabiztos, inkább keress fel egy kutya kozmetikust!

Más állatok és gyerekek

A foxterrierek lélekben maguk is gyerekek, ezért nagyon szeretnek a gyerekekkel játszani, de túl aktívak egy 6-7 évnél fiatalabb gyerek számára. Durván játszanak, a gyerekek magas hangja és futásra való hajlama prédává teheti őket a kutyák szemében, ami arra készteti a foxterriereket, hogy harapjanak. A foxterrierek védik az ételeiket és játékaikat is, ami problémát okozhat.

Mint minden kutyafajtánál, itt is elmondjuk, hogy rendkívül fontos a gyerekeknek is megtanítani, hogyan kell viselkedni a kutyákkal, hiszen mindig akadhatnak kivételek és lehet, hogy odakap egy ingerült kutyus és hamar bekövetkezik a baj. Hiába barátságosak a kutyusok a picikkel is, felügyelet nélkül soha nem lehet együtt kutya és kisgyerek. Természetesen, a kutyákat is nevelni kell a helyes viselkedésre, éppúgy, mint a gyerekeket.

A foxterrierek jól ki tudnak jönni más kutyákkal és/vagy macskákkal, ha már kölyökkoruk óta ismerik őket, de nem a legjobb választás mellettük nyuszikat, hörcsögöket, tengerimalacokat tartani. Ezek a kisállatok túlságosan hasonlítanak a foxterrierek fogára való ebédhez, mintsem egy jó cimborára.