A Cavalier King Charles Spaniel Bemutatása

A Cavalier King Charles Spaniel Részletes Bemutatása

A Cavalier King Charles spániel egy kétségkívül gyönyörű kistestű kutya. Emellett pedig a „legjobb farokcsóváló” címért is magabiztosan küzdenek. Ez pedig azért van, mert a fajta egyik jellemzője közé tartozik a farok folyamatos mozgása. A tenyésztők pedig kifejezetten törekszenek arra, hogy ez a tulajdonság ne vesszen el.

Ha még ez a jellegzetes farokcsóva sem ejti rabul a szívedet, a nagy és sötét kerek szemek majd biztosan megteszik. Meleg, csillogó tekintet és édes arckifejezés. Ezek olyan szupererők, amikkel állandó simogatást és korlátlan mennyiségű finomságot szednek ki az emberekből. Nem csoda, hogy egy könnyen elhízó kutyafajtáról van szó. Az elhízás viszont ront a cuki külsőn, szóval csak óvatosan a jutalomfalatokkal.

Ezek a kutyák puha mancsaikkal járnak fel-alá a lakásban, általában követik az embereket mindenhová a lakáson belül. Ha egy Cavalier kutyával élsz, soha nem leszel egyedül – még a fürdőszobában sem. Mivel nagyon ragaszkodnak az emberekhez, akkor érzik magukat a legjobban, amikor van otthon legalább egy valaki. Igazi házikutyák, soha nem boldogulnának egy olyan helyen, ahol a hátsó udvarba vannak elzárva.

Ha nevelésről van szó, viszonylag könnyen taníthatóak. Intelligensek és hajlandóak bármit kipróbálni, amit mondanak vagy mutatnak nekik. A jutalomfalat és a pozitív visszacsatolás segíti a tanulás zökkenőmentes lebonyolítását. A Cavalier kutyák nagyon érzékeny lelkűek. Ha rájuk kiabálunk csak ront a helyzeten. Bujkálni és menekülni fognak a feladatok és/vagy az emberek elől. Kiabálás helyett inkább jutalmazni kell őket minden olyan alkalommal, amikor valamit helyesen csinálnak, szót fogadnak.

A kistestű kutyákra jellemző, így a Cavalierek sem maradnak ki, hogy a szobatisztaságra neveléssel akadhatnak problémák. De, ha egy következetes ütemterv szerint tanítják őket és biztosítják számukra a kinti „ügyintézést”, akkor sokkal megbízhatóbbá válnak a lakásban is.

A Cavalier King Charles Spaniel Legfőbb Ismérvei

Fontos Tudnivalók Fajtaválasztáskor

• A Cavalier kutyáknak szüksége van a társaságra. Imádnak emberekkel lenni, és nem is szabad őket sokáig egyedül hagyni.
• A Cavalier kutyusok főleg tavasszal és ősszel hullatják a szőrüket. Rendszeres fésülés, kefélés szükséges.
• Sokszor próbálkoznak madarak, nyulak, más apró zsákmányok elkapásával, ha nem tartják őket pórázon vagy egy bekerített udvarban.
• Megugatják az idegeneket, de túlságosan barátságosak ahhoz, hogy jó házőrzők legyenek.
• Benti kutyusok, nem szabad őket kizárni az udvarra.
• Soha ne vásárolj felelőtlen, nem megbízható tenyésztőktől, kisállatkereskedésekből, szaporítóktól. Keress egy megbízható, jó hírű tenyésztőt, aki papírral is bizonyítani tudja kutyái egészségügyi állapotát, genetikáját.

Történelme

Bár a Cavalier King Charles Spániel viszonylag új kutyafajta, amellyel először kevesebb mint egy évszázaddal ezelőtt találkozhattak, „prototípusuk” a törpe spániel már évszázadok óta hódítja a szíveket főleg királyi és nemesi családokban.

A Cavalierek ugyanazon törpespánielek leszármazottjai, amelyeket számos 16., 17. és 18. századi festmény ábrázol olyan híres művészektől, mint Van Dyck és Gainsborough. A festményeken a spánieleknek lapos fejük, nagy fülük és hosszú orruk volt.

Ezek a kis spánielek az angliai királyi és nemesi családok nagy kedvencei voltak. I. Mária skót királynőnek is volt egy törpespánielje, aki még a lefejeztetésére is elkísérte a királynőt. Unokája, I. Károly és dédunokája II. Károly – aki a fajta nevét is adta – szintén szerették ezeket a kutyákat. 1660 és 1685 között uralkodó II. Károly király állítólag soha nem tette ki a lábát legalább két-három ilyen kutya nélkül. Még azt is elrendelte, hogy a spánieleket minden nyilvános helyre beengedjék, beleértve a Parlamentet is. Azt állítják, hogy ez a rendelet a mai napig érvényben van Angliában, bár manapság senki nem tesztelte ezt.

II. Károly halála után a King Charles Spánielek népszerűsége alábbhagyott, és a mopszok és más rövidarcú fajták lettek az új királyi kedvencek. A King Charles Spánieleket ezekkel a kutyákkal szaporították, végül sok más tulajdonság, jellemző is kialakult náluk. Ilyen például a rövidebb orr és kupolás fej.

A King Charles Spánielek fellegvára a Marlborough hercegek vidéki birtoka, a Blenheim-palota volt. Ezt Károly király is nagyon szerette. Itt tovább tenyésztettek egy vörös-fehér törpespániel törzset, ezért is hívják a Cavalier King Charles Spánielek egyik színét is Blenheimnek.

Mivel nem volt még fajta standard és nem voltak kutyakiállítások sem, a Marlborough hercegek által tenyésztett törpespánielek típusa és mérete folyamatosan változott. A 19. század közepén azonban elkezdtek kutyakiállításokat rendezni az angol tenyésztők, és így mindenki megpróbált finomítani a különböző kutyafajtákon. Addigra a törpespánieleknek lapos arca, domború koponyája és nagy, kerek előre néző szemei voltak. A korábbi évszázadok festményein ábrázolt King Charles Spánielek szinte kihaltak.

Az 1920-as években egy Roswell Eldridge nevű amerikai kezdett el olyan törpespánielekre kutatni Angliában, amelyek hasonlítanak a régi festményeken látható állatokra. Több mint öt évig keresett, mire eljutott a Crufts Dog Show-ra. Megegyezett a brit kennel klubbal, és 25 ezüstfontot (akkoriban hatalmas összegnek számított) ajánlott fel a legjobb kan és szuka kutyának. Ezt a díjat öt évig ajánlotta fel a II. Károly korabeli kutyáknak.

1928-ban Mostyn Walker egy Ann’s Son nevű kutyust mutatott be és el is nyerte a 25 fontos díjat. Bár Roswell Eldridge nem élte meg ezt, a Crufts előtt egy hónappal elhunyt. Megélénkült az érdeklődés a fajta iránt, megalakult a fajtaklub is. A Cavalier King Charles spániel nevet azért választották, hogy megkülönböztessék a fajtát a laposabb arcú King Charles spánieltől (az Egyesült Államokban angol törpespánielként ismert).

A klub 1928-ban tartotta első ülését a Crufts második napján. Elkészítették a fajta standardet, egy leírást, hogy hogyan kell kinéznie a fajtának. Ann’s Sont a fajta példájaként mutatták be. A klubtagok összegyűjtötték a régi festmények másolatait, amelyek ilyen típusú kutyákat ábrázoltak. Egy dologban minden klubtag egyetértett: a Cavalier King Charles spánieleket a lehető legtermészetesebben kell tartani, tehát a kutyakiállítások miatti külső változtatásokat egyáltalán nem szorgalmazták.

A brit kennel klub egészen 1945-ig nem ismerte el a fajtát, végül a tenyésztők több éves munkája után a Cavalier King Charles spániel külön kutyafajta lett.

Az 1940-es években kén kan Cavaliert importáltak az Egyesült Államokba Angliából – Robrullt Verenből és Bertiet Rokkerynookból. A Cavalierek azonban csak 1952-ben terjedtek el az Egyesült Államokban. Abban az évben (Sally) Lyons Brown Kentuckyból egy fekete-barna szuka kölyökkutyát kapott angol barátjától. Beleszeretett a fajtába és többet importált belőle.

Amikor az Amerikai Kennel Klub visszautasította a fajta regisztrációját, Brown elkezdett olyan amerikaiakat keresni, akiknek Cavalier kutyái voltak. Abban az időben nem voltak többen egy tucatnál. 1954-ben megalapította a Cavalier King Charles spániel klubot (CKCSC), amely a hivatalos fajtaklub lett és több mint ötven éve az egyetlen regisztráló szerv a Cavalierek számára az Egyesült Államokban.

Ezekben az években a CKCSC tagjai úgy döntöttek, nem szorgalmazzák a fajta teljes elismertetését, mivel úgy érezték, hogy a klub szigorú etikai kódexe megakadályozná a fajta kereskedelmi tenyésztését. Attól is tartottak, hogy a fajta túlságosan népszerűvé válik, ezzel pedig olyan tenyésztők számára is vonzóvá válnának, akik nem tartanák be a klub által megállapított standardeket. Az AKC egyéb kategóriájába tartoztak, így aki szerette volna bemutatni kutyáját, megtehette.

1992-ben az AKC felkérte a CKCSC-t, hogy legyen a Cavalier King Charles spánielek szülőklubja. A klub nemet mondott a felkérésre. A CKCSC egy kisebb csoportja megalakította az Amerikai Cavalier King Charles Spániel Klubot (ACKCSC) és az AKC-hez fordult szülőklub státuszért. Ezt először megtagadták, majd hivatalosan az AKC 1995 márciusában ismerte el a fajtát.

A CKCSC még mindig független, de az ACKCSC a fajta szülőklubja az AKC-n belül.

Méret

Felnőtt korukra körülbelül 30-33 cm magasra nőnek, testsúlyuk a 6-9 kg között mozog. Nem létezik törpe Cavalier, ezért ne dőlj be olyan tenyésztőknek, akik azt állítják, hogy márpedig létezik fele akkora Cavalier is.

Személyiség

A Cavalier kutyák igazi társaságkedvelők. Mindenkinek örülnek, szívesen találkoznak új emberekkel főleg akkor, ha még meg is simogatják őket ezek az idegenek.

Mint minden kutyának, a Cavaliereknek is sokféle személyisége lehet. A csendes és nyugistól egészen az igazi csibészig. Egyes kutya többet ugat a másikhoz képest, de általában hamar összebarátkoznak azokkal az idegenekkel is akikre ráugattak, így nem a legjobb házőrzők. Természetesen kivételek minden vannak, de ha biztosra szeretnél menni akkor inkább vegyél egy riasztórendszert a betörők ellen.

Egészség

A Cavalierek általában egészségesek, de sajnos náluk is kialakulhatnak különböző betegségek. Nem minden Cavalier szenved az alábbi betegségektől, de fontos, hogy gazdiként felismerd a problémák tüneteit, annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb orvosolják azokat.

Mitrális szívbillentyű elégtelenség (MVD): nagyon gyakori betegség Cavaliereknél. Szívzörejjel kezdődik, amely egészen a szívelégtelenségig fajulhat. Fajtától függetlenül, minden idős kutyánál gyakoriak a szívbetegségek, de a Cavalier kutyák sajnos már fiatalabb korban is hajlamosak ezekre a betegségekre. A betegség megelőzésére irányuló kutatások jelenleg is folyamatban vannak. Több, mint valószínű, hogy egy genetikai betegségről van szó, ezért a felelős tenyésztők a tenyészkutyáikat rendszeresen megvizsgáltatják egy kardiológussal, hogy megakadályozzák ezen betegség öröklődését a következő generációknál.

Syringomyelia (SM): ez a betegség az agyat és a gerincet érinti, viszonylag gyakori a Cavalier kutyáknál. A tünetek az egészen enyhe diszkomfortérzettől, a súlyos fájdalmakon át a részleges bénulásig is terjedhet. Ez a koponya fejlődésének rendellenessége miatt alakulhat ki, ami miatt kevesebb helye lesz az agynak a koponyában. A tünetek jellemzően 6 hónapos és 4 éves kor között jelentkeznek. Az első észlelhető tünetek közé tartozik, ha a fej, a nyak vagy a váll körül érzékeny a kutyus, nyöszörög, ha hozzáérnek az előbb említett részekhez; vagy a gyakori „levegő vakarózás” (a kutya nem vakarja magát ténylegesen, nem érintkezik a bőrével a mancsa, de úgy csinál mintha megvakarná magát) a nyak és a váll körül (de általában csak egy oldalon). Utóbbi akár séta közben is előfordulhat. Ilyenkor minél előbb állatorvoshoz kell fordulni, hogy a syringomyeliát kizárhassa.

Alkalomszerű mozgászavar: ezt gyakran összekeverik az epilepsziával, de itt a különbség az, hogy a kutya végig eszméleténél marad. Ez azért alakulhat ki, mert a kutya nem tudja ellazítani az izmait. A tünetek az enyhe, rövid ideig tartó zavaroktól egészen a rohamszerű, órákig tartó epizódokig is terjedhet. A tünetek általában már öt hónapos kor előtt jelentkeznek, de később is kialakulhat.

Csípő diszplázia: sok tényező, köztük a genetika, az élőhely, az életvitel és az étrend is befolyásolja a csípőízület deformációját. Az érintett Cavalierek általában képesek normális, teljes életet élni ezzel a betegséggel együtt is. Csak nagyon ritkán van szükség műtétre.

Patellar luxation: másnevén térdkalácsficam, kistestű kutyáknál rendkívül gyakori probléma. Ez akkor fordul elő amikor a lábukban található 3 csont – femur (combcsont), patella (térdkalács), tibia (sípcsont) – nem illeszkedik helyesen, tehát könnyedén elmozdulnak. Ez sántasághoz és egyéb rendellenes járási formákhoz vezethet. Leggyakrabban műtétekkel orvosolják a problémát.

Keratoconjunctivitis Sicca (Száraz szem): ezt az állapotot általában a kutya könnymirigyeire adott autoimmun reakció okozza, ami a könny mennyiségi csökkenéséhez vezet. Diagnosztizálás után a betegség könnyen kezelhető szemcseppel. Ha viszont nem kezelik a problémát, a kutya meg is vakulhat.

Gondozás

Méretük és általában csendes természetük miatt a Cavalier King Charles spánielek tökéletes társak a lakásban, társasházakban is. Bent közepesen aktívak, mozgásigényüknek a kis udvar is megfelel.

Ezt a fajtát szinte kötelező pórázon sétáltatni és biztonságosan bekerített udvart kell biztosítani számukra. Póráz nélkül nagyon gyorsan elszaladnak a gazdáik mellől, könnyen eltereli a figyelmüket egy-egy kisállat. A napi sétát és az udvari játékokat imádják. A forró nyári napokon nem érdemes őket sétáltatni a rövid orruk miatt.

Etetés

Ajánlott napi mennyiség: 60-120 gramm jó minőségű táp, két adagra osztva.
Hogy felnőtt kutyádnak mi az ideális napi adagja az nagyban függ a kutya méretétől, testalkatától, metabolizmusától és aktivitás szintjétől. Éppannyira különbözőek a kutyák, mint mi emberek, ezért nem lehet pontos adatokat meghatározni. Teljesen egyértelmű, hogy egy izgő-mozgó kutyusnak sokkal több tápanyagra van szüksége, mint egy lusta kutyusnak. A megvásárolt táp minősége is rengeteget számít – minél jobb minőségű a táp, annál táplálóbb lesz az a kutyusod számára.

Sokkal jobb naponta kétszer adni nekik enni, hiszen így nem tudják rögtön felfalni az egész napi adagjukat. Ha nem vagy biztos az adagolásban és nem tudod eldönteni, hogy kutyusod már túlsúlyos-e vagy sem, fordulj hozzánk segítségért! Először is, ha csupán csak ránézel a kutyádra látnod kell a derekát. Ezután helyezd a hátára a kezedet úgy, hogy a hüvelykujjaid a gerinc vonalában legyenek. Érezned kell a kutya bordáit anélkül, hogy nagyobb nyomást helyeznél rá. Ha ez nem sikerül, akkor kutyusodnak többet kell mozognia és kevesebbet kell ennie.

Ha konzervtápot vagy nyers eledelt adsz kutyádnak, célszerű fejpánttal vagy hajgumival hátra fogni a kutya füleit, amíg eszik. Itatásnál is törekedj minél kisebb átmérőjű tálka beszerzésére, hogy a kutyus fülei ne lógjanak be a vízbe ivás közben.

További etetési tanácsokért, tippekért fordulj hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén!

Szín és ápolás

A Cavaliereknek közepesen hosszú, selymes tapintású, enyhén hullámos szőrük van.

Szőrük 4 különböző színű lehet:

• Blenheim: gesztenye foltok fehér alapon. Egyes blenheim színű kutyusoknál a homlokon is található egy hüvelykujj méretű pötty, amelyet pasztillának is neveznek.
• Trikolór: fekete jegyek fehér alapon, barna jegyek a szem, az arc és a farok környékén.
• Fekete-cser: fekete szőr, barna színű jegyekkel a szemen, az arcon, a fül belsejében, valamint a mellkason, a lábakon és a farok alsó részén.
• Vörös: tömör, gazdag vörösesbarna szín, fehér foltok nélkül.

A Blenheim a leggyakoribb szín, de a többi sem mondható ritkának.

A Cavaliereket meglehetősen könnyű eltartani. Hetente háromszor vagy négyszer kell átfésülni a bundájukat, és szükség szerint kell fürdetni őket. Egy olyan kutyának, aki rengeteg időt tölt a szabadban és nem veti meg a pocsolyákat, ez akár lehet hetente is.

A füleken és a lábakon lévő hosszabb szőr hajlamosabb a gubancolódásra, mint bármelyik más testrészükön található szőr. Ezeket a területeket alaposabban kell átfésülni. Rendszeresen kell tisztítani és ellenőrizni a füleket. A fehér mancsok tisztán tartása jelenti az igazi nagy kihívást a gazdik számára.

A Cavalierek átlagos vedlők. Nincs szükségük vágásra vagy nyírásra. Valójában sokkal jobb, ha a szőrük természetes marad, bár vannak, akik a versenyzés miatt levágják a szőrt a láb körül.

Hetente kétszer-háromszor érdemes megmosni a kutyusok fogát, a fogkőlerakódás megelőzése és a baktériumok eltávolítása érdekében. A napi fogmosás még inkább javasolt, hiszen ezzel a fogíny egészségét is biztosítani tudják a gazdik.

Havonta 1-2 alkalommal kell a körmüket levágni. Ha már hallod, ahogy a padlón kopognak, akkor bizony eljött az ideje a körömvágásnak. Legyél nagyon óvatos, hiszen a kutyák körmei nagyon érzékenyek, ha nem vagy magabiztos, inkább keress fel egy kutya kozmetikust!

Jó, ha már kölyökkorában hozzászoktatod a rendszeres vizsgálatokhoz kedvencedet. Fogd le a mancsait és ellenőrizd a száját, fogait, stb. Tedd pozitív eseménnyé ezeket a dolgokat számára, ilyenkor jól jön egy-két jutifalat, de a dicséretet is nagyon szeretik a kutyusok. Ha az alapok megvannak, az állatorvosnál sem lesz probléma a kutya felnőtt korában!

Az ápolás egy tökéletes lehetőség arra, hogy az esetleges sebeket, hegeket, bolhákat, bőrpírt, gyulladásokat leellenőrizd a bőrükön, orrukon, szemük környékén, szájukon stb. A heti ellenőrzéssel észreveheted a betegségek kezdetleges tüneteit is.

Más állatok és gyerekek

A Cavalierek nagyszerű játszótársai lehetnek azoknak a gyerekeknek, akik szívesen labdáznak, trükköket tanítanak, vagy részt vesznek a kutyasportokban. De nagyon szeretnek odabújni TV-t nézni a kicsikhez is. Kis méretük miatt viszont felügyelni kell őket mindenképp, ha kisgyerekkel játszanak. Egy rossz mozdulat és már bekövetkezhet a baj.

Mint minden kutyafajtánál, itt is elmondjuk, hogy rendkívül fontos a gyerekeknek is megtanítani, hogyan kell viselkedni a kutyákkal, hiszen mindig akadhatnak kivételek és lehet, hogy odakap egy ingerült kutyus és hamar bekövetkezik a baj. Hiába barátságosak a kutyusok a picikkel is, felügyelet nélkül soha nem lehet együtt kutya és kisgyerek. Természetesen, a kutyákat is nevelni kell a helyes viselkedésre, éppúgy, mint a gyerekeket.

Jól kijönnek más kutyákkal, még a macskákkal is kedvesen játszhatnak, főleg akkor, ha már kölyökkorban hozzászoktatták őket más állatok közelségéhez. Segít a barátságon, ha egy belevaló, játékos cicát talál magának a kutyus. Ezek a kutyák kifejezetten szeretik a kergetőzést, ha a cica partner ebben, annál jobb! Egyes kutyák jól kijönnek a kismadarakkal is, míg mások zsákmányként tekintenek rájuk, ezért először meg kell figyelni, hogy a te kutyusod melyik tábort erősíti. Az erős vadászösztön miatt először mindig felügyeld, ha idegen állatokkal játszik.