A Selyemszőrű terrier Bemutatása

A Selyemszőrű terrier Részletes Bemutatása

A selyemkutyák nagyon elegáns, gyönyörű, selymes (nevéből is adódóan) kis kutyák. A finomnak, törékenynek tűnő külső mögött azonban nagy és bátor lélek lakozik. A fajtát nem ismerő emberek gyakran meglepődnek, amikor látják, hogyan riasztják el ezek a kiskutyák a betolakodókat. Nem rettennek meg a nagyobb kutyáktól sem és simán lépést tudnak tartani az emberekkel egy-egy túra során.

Ez persze nem lehet meglepő, hiszen terrierről beszélünk. Igazi terrierek ezek a kutyusok, terrier temperamentummal: harciasak, kitartóak, szeretnek ásni, ugatni és kergetőzni. Ha valakinek ezek a tulajdonságok nem szimpatikusak, inkább ne ezt a kutyafajtát válassza maga mellé.

A kemény viselkedésük ellenére azonban nagyon hűséges kutyák, akik szeretnek a családdal időt tölteni. Leginkább olyan otthonokba valók, ahol nem hagyják hosszú időre egyedül őket: szükségük van az emberi társaságra, hajlamosak csínytevésekbe keveredni, ha nem felügyelik őket.

Ezeknek a kutyáknak napi fizikai és szellemi tornára is szükségük van. Szívesen csatlakoznak egy hosszabb sétához, kirándulásokhoz. Nagy energiájuk ellenére lehetnek lakásban élő háziállatok is. Sokat ugatnak, ezért a „csend” parancsnak az első között kell lennie, amit a gazdik megtanítanak nekik. (Ennek viszont előnye is van: egyből jeleznek, ha valaki közeledik a házhoz, lakáshoz.)

A kölyökkortól kezdve gyerekekkel együtt felnővő kutyák jó társai lehetnek a 10 évesnél idősebb gyerekeknek is, amennyiben ők kedvesen és óvatosan bánnak velük. A kisgyerekek piszkálódását és bökdösését nem biztos, hogy tudják tolerálni.

A megfelelő gazdik számára igazi, vidám és energikus társai lehetnek ezek a kutyák, akik üde színfoltokat visznek az emberek életébe.

A Selyemszőrű terrier Legfőbb Ismérvei

Fontos Tudnivalók Fajtaválasztáskor

• A selyemszőrű terrierek aktív kutyák, sok mozgásra és mentális stimulációra van szükségük. Nem tipikus lustazsákok, mindig mennének, ha tehetnék. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden nap többórányi sétára van szükségük!

• Bár nagy mozgásigényük van, a lakásban is jól érzik magukat.

• Erős vadászösztönnel rendelkeznek. Imádnak macskákat, mókusokat, rágcsálókat és néha még más kutyákat is üldözni, kergetni. Nem biztos, hogy jó választás ez a fajta egy olyan háztartásba, ahol több kisállat is él.

• Ezek a kutyák szeretnek a családdal lenni, akkor a legboldogabbak, ha az egész napot gazdájuk társaságában tölthetik el.

• Hosszú szőrük ellenére, ápolásuk nem igényel sok munkát. Hetente kétszer-háromszor alaposan át kell fésülni a bundájukat és kész.

• Imádnak ásni, akárcsak az összes többi terrier. Ha valaki félti a virágágyásait, jobb, ha más fajtát választ magának vagy megtanítja a kutyát, hogy csak egy meghatározott területen áshat. Sokkal könnyebb irányítani az ösztönöket, mint teljesen elnyomni.

• Az ugatás egy másik terrier tulajdonság, a selyemszőrűek egyik kedvenc időtöltése. Bár meg lehet nekik tanítani a „csend” parancsot, attól függetlenül ugyanúgy ugatni fognak, ha szükségét érzik. Emiatt kiváló házőrzők.

• Jó családi kutyák lehetnek, de harcias személyiségük miatt a 10 éves kort betöltött gyerekek mellé ajánlottak inkább.

• Bár általában barátságosak, nagyon védik a területeiket és agresszívek más kutyákkal szemben, ha nem szocializálták őket megfelelően.

• Felügyelet nélkül nem szabad őket az udvaron hagyni. Elég kicsik ahhoz, hogy kiássák magukat a kerítés alatt.

• Soha ne vásárolj kiskutyát háztáji, megbízhatatlan tenyésztőktől, állatkereskedésekből, szaporítóktól. Olyan embereket kell keresni, akik igazolni tudják a szűrővizsgálatok eredményeit, a szülőkutyákat is ismeri, biztosítani tud a kiskutya genetikai egészségéről, jó természetéről.

Történelme

A selyemszőrű terrierek Ausztráliából származnak. 1890-ben a tenyésztők importált Yorkshire terriereket kereszteztek őshonos terrierekkel. Az utódok egy része a yorkie-ra, más része az ausztrál terrierre, egy másik része pedig a mai selyemszőrűre hasonlítottak. A selyemszőrű terrierre hasonlító kutyákat addig keresztezték egymással, amíg a kölykök kiszámíthatóan selyemkutyás tulajdonságokkal rendelkeztek.

1906-ban az ausztrál rajongók az új-dél-walesi Sydneyben kidolgoztak egy fajtastandard-et – írásos irányelveket arra vonatkozóan, hogy a fajtának hogyan kell kinéznie, mozognia és viselkednie. 1909-ben egy másik standard is kidolgozásra került Victoria államban. A két standard nem teljesen egyezett meg, főként a preferált súly és fültípus kérdésében tértek el egymástól. A két tábor kompromisszumot kötött és 1926-ban megszületett az új fajtastandard.

A fajtának az idők során több neve is volt: kezdetben Sydney-i Selyemszőrű Terrier néven emlegették őket. 1955-ben ausztrál selyemszőrű terrierré keresztelték őket (Ausztráliában ma is ez a fajta hivatalos neve). Az Egyesült Államokban a nevüket leegyszerűsítették és selyemszőrű terrierre változtatták.

Méret

Marmagasság: 23-26 cm. Súly: 4-5 kg.

Személyiség

Barátságosak, intelligensek, temperamentumosak és magabiztosak. Vadászgyökereikhez hűen imádják üldözni a kisebb állatokat, nem hátrálnak meg a harctól sem. Kis termetük ellenére kiváló házőrzők, mivel gyorsan riadót fújnak, ha valami szokatlant érzékelnek.

Bár függetlenek, mégis ragaszkodnak az embereikhez, és akkor a legboldogabbak, ha a mindennapi családi élet részesei lehetnek. Szeretnek bent lenni a lakásban, követni az embereket helyiségből helyiségbe. Szívesen elkísérik az embereiket egy hosszabb útra is.

A temperamentumot számos tényező befolyásolja, ideértve a genetikát, a képzettséget és a szocializációt. A jó temperamentumú kölyökkutyák kíváncsiak és játékosak, hajlandóak közeledni az emberekhez, elviselik, ha hozzájuk érnek. Ha választani kell egy alomból, mindig a középutat kell választani: ne is azt vidd haza, aki a legtöbbet bunyózik a többiekkel és ne is a sarokban megbújó kiskutyát válaszd.

Ha teheted, nézd meg a kölyökkutya szüleit – általában az anyát mindig meg lehet nézni – hiszen tőlük örököl a kutyus minden tulajdonságot. Ha elégedett vagy velük, valószínűleg a kiskutyával sem lesz gond mire felnő.

Mint minden kutyának, nekik is szükségük van a korai szocializációra – sokféle emberrel, látnivalóval, hanggal, élményekkel kell találkozniuk még kölyökkorukban. A szocializáció segít abban, hogy felnőtt korukban határozottabb kutyusok legyenek.

A kutyaiskola vagy kutyamegőrzők remek kezdetek lehetnek. Rendszeres látogatók, nyüzsgő parkokban sétálás, üzletek, ahova a kutya is bemehet, szomszédokkal közös séta stb. Ezek mind-mind segítenek a kutyusoknak hozzászokni a társasághoz.

Egészség

Ezek a kutyák általában egészségesek, de mint minden fajtánál, így náluk is előfordulhatnak bizonyos betegségek. Nem minden kutyánál jelentkeznek az alábbi egészségügyi problémák, de jobb tisztában lenni a fogalmakkal, hogy időben lehessen cselekedni szükség esetén.

Vásárolj megbízható tenyésztőktől, akik mindent tudnak az adott kutyus egészségügyi állapotáról és ezt orvosi papírokkal is igazolni tudják. Egy megbízható tenyésztő eladás előtt beadatja a szükséges oltásokat, elintézi a féregtelenítést. A jó tenyésztők ügyelnek arra, hogy a szülő-kutyák két évnél idősebbek, jólneveltek legyenek, illetve folyamatosan ellenőrzik az állomány egészségügyi állapotát!

Vásárlás előtt nyugodtan érdeklődj a kölyökkutya szüleiről, kérd el az orvosi igazolásokat, oltási papírokat. Egészségügyi igazolásokat 2 éves kor alatt nem állítanak ki kutyáknál. Ez azért lehet, mert egyes betegségek nem alakulhatnak ki teljes felnőtté válás előtt. Ezért nem ajánlott 2-3 évnél fiatalabb kutyákat szülőként használni tenyésztőknél.

Legg-Perthes kór: genetikai okokra visszavezethető combcsontfej elváltozás. A betegség során degeneratív folyamatok mennek végbe, melynek következtében az ízületek rongálódnak, nem képesek ellátni a megfelelő funkciókat. A legg-perthes betegség kiváltó oka ismeretlen, ezért gondolják úgy a szakértők, hogy ez egy örökletes kór. Gyógymódok: pihenés, fizikoterápia és műtét. Utóbbinál a deformált csontot távolítják el. A kutyák többsége teljesen felépül a betegségből, de vannak olyan kutyusok is, akik életük végéig sántítanak.

Patellar luxation: másnevén térdkalácsficam, kistestű kutyáknál rendkívül gyakori probléma. Ez akkor fordul elő amikor a lábukban található 3 csont – femur (combcsont), patella (térdkalács), tibia (sípcsont) – nem illeszkedik helyesen, tehát könnyedén elmozdulnak. Ez sántasághoz és egyéb rendellenes járási formákhoz vezethet. Ez egy veleszületett, örökölhető betegség, ami azt jelenti, hogy már a kutya születésekor is jelen van, bár tényleges eltérés vagy ficam csak sokkal később következik be.

Cukorbetegség: a szervezet nem képes szabályozni a vércukorszintet. A cukorbetegség tünetei a túlzott vizelés és szomjúság, nagyobb étvágy és a fogyás. A cukorbetegség diétával és inzulin adagolással szabályozható.

Epilepszia: gyakran öröklődik, enyhe vagy súlyos rohamokkal járhat. Szokatlan viselkedéssel jelentkeznek (pl.: eszeveszett futás, tántorgás, bujkálás). A rohamokat nagyon ijesztő megfigyelni, de az idiopátiás epilepsziában szenvedő kutyák hosszútávú prognózisa általában nagyon jó. Fontos megjegyezni, hogy a rohamokat sok más dolog is okozhatja az idiopátiás epilepszián kívül, például anyagcserezavarok, az agyat érintő fertőző betegségek, daganatok, mérgezés, súlyos fejsérülés és más egyéb okok.

Összeesett légcső: nem teljesen tisztázott a kialakulásának oka, de a levegő gyors belégzése miatt a légcső lelapul és ezzel megnehezíti a levegő bejutását a tüdőbe. Olyan, mintha túl erősen szívnánk egy szívószálból. Ez egy öröklődő egészségügyi állapot. A betegségre hajlamos kutyafajták légcsőgyűrűik kémiai összetételében olyan rendellenesség mutatkozik, amelynek következtében a légcső elveszíti merevségét, képtelen megtartani kör formáját, lelapul.

Gondozás

Bár játékszer méretük van, de igazán belevaló kutyák, akiknek mozgásra és kiképzésre van szükségük. Élvezik a napi sétákat, a közös játékokat az udvaron, a kirándulásokat, a kutyaparkos mókákat. Nekik az sem számít, ha rosszidőben bekényszerülnek a lakásba, ott is készen állnak a játékra, tanulásra.

Nem kinti kutyák, vágynak az emberek társaságára és elég kicsik ahhoz, hogy a nagyobb vadállatok prédái legyenek.

Amikor tanulásról van szó, a selyemszőrű terrierek igazán készséges és rátermett tanítványoknak bizonyulnak. Mivel azonban annyira okosak, következetesnek kell lenni velük, különben saját szabályokat állítanak fel. Pozitív visszacsatolással lehet elérni náluk a legnagyobb sikereket.

A ketrechez szoktatás nagyon hasznos minden kutya és gazdi számára. Ezzel a lakás és a kutyus épségét is kontrolálni lehet, ha a gazdi távol van. A ketrecük egyben egy olyan hellyé is válik számukra, ahová bármikor elhúzódhatnak, ha pihenni szeretnének. A kölyökkorban történő ketrechez szoktatás segít a kutyusoknak elfogadni a bezártságot, így nem fog a későbbiekben gondot okozni az sem, ha kutyapanzióban vagy kórházban kell tölteniük pár éjszakát. Egész napra azonban soha nem szabad őket bezárni! Pár óránál tovább ne legyenek bezárva, kivéve éjszaka, amikor alszanak.

Etetés

Ajánlott napi mennyiség: 120-200 gramm jó minőségű táp, két adagra osztva.

Hogy felnőtt kutyádnak mi az ideális napi adagja az nagyban függ a kutya méretétől, testalkatától, metabolizmusától és aktivitás szintjétől. Éppannyira különbözőek a kutyák, mint mi emberek, ezért nem lehet pontos adatokat meghatározni. Teljesen egyértelmű, hogy egy izgő-mozgó kutyusnak sokkal több tápanyagra van szüksége, mint egy lusta kutyusnak. A megvásárolt táp minősége is rengeteget számít – minél jobb minőségű a táp, annál táplálóbb lesz az a kutyusod számára.

Sokkal jobb naponta kétszer adni nekik enni, hiszen így nem tudják rögtön felfalni az egész napi adagjukat. Ha nem vagy biztos az adagolásban és nem tudod eldönteni, hogy kutyusod már túlsúlyos-e vagy sem, íme egy trükk, amivel ezt könnyen ellenőrizheted! Először is, ha csupán csak ránézel a kutyádra látnod kell a derekát. Ezután helyezd a hátára a kezedet úgy, hogy a hüvelykujjaid a gerinc vonalában legyenek. Érezned kell a kutya bordáit anélkül, hogy nagyobb nyomást helyeznél rá. Ha ez nem sikerül, akkor kutyusodnak többet kell mozognia és kevesebbet kell ennie.

További etetési tanácsokért, tippekért fordulj hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén!

Szín és ápolás

Ennek a fajtának gyönyörű szőre van: hosszú, sima, selymes. A színeket illetően is elég sok variációval találkozhatunk: barna, fekete-cser, a kék különböző árnyalatai stb.

Sokan azt hiszik, hogy ápolásukat tekintve kényes kisállatok, pedig valójában nem is. A heti két-háromszori alapos fésülés, valamint a kb. havi 1 fürdetés bőven elég ennek a fajtának. Természetesen arra azért mindig figyelni kell, hogy a szőrük ne legyen gubancos.

Hetente kétszer-háromszor érdemes megmosni a kutyusok fogát, a fogkőlerakódás megelőzése és a baktériumok eltávolítása érdekében. A napi fogmosás még inkább javasolt, hiszen ezzel a fogíny egészségét is biztosítani tudják a gazdik.

Havonta 1-2 alkalommal kell a körmüket levágni. Ha már hallod, ahogy a padlón kopognak, akkor bizony eljött az ideje a körömvágásnak. Legyél nagyon óvatos, hiszen a kutyák körmei nagyon érzékenyek, ha nem vagy magabiztos, inkább keress fel egy kutya kozmetikust!

Hetente kell ellenőrizni a füleket is, hogy nincs-e bőrpír vagy rossz szag, ezek ugyanis fertőzésre utalnak. Egy vattakoronggal tisztítsd meg a fület az állatorvos által javasolt tisztítószerrel. Nem szabad túl mélyen benyúlni a fülbe, a hallójárathoz!

Az ápolás egy tökéletes lehetőség arra, hogy az esetleges sebeket, hegeket, bolhákat, bőrpírt, gyulladásokat leellenőrizd a bőrükön, orrukon, szemük környékén, szájukon stb. A heti ellenőrzéssel észreveheted a betegségek kezdetleges tüneteit is.

Jó, ha már kölyökkorában hozzászoktatod a rendszeres vizsgálatokhoz kedvencedet. Fogd le a mancsait és ellenőrizd a száját, fogait, stb. Tedd pozitív eseménnyé ezeket a dolgokat számára, ilyenkor jól jön egy-két jutifalat, de a dicséretet is nagyon szeretik a kutyusok. Ha az alapok megvannak, az állatorvosnál sem lesz probléma a kutya felnőtt korában!

Más állatok és gyerekek

Csodálatos családi háziállatok lehetnek, ha már kölyökkorban gyerekekkel nőttek fel. Erős személyiségük miatt azonban általában olyan családokba valók leginkább, ahol a gyerekek a 10 éves kort már betöltötték, illetve tudják hogyan kell óvatosan bánni a kutyákkal. A fiatalabb gyerekek bökdösését és piszkálását nem biztos, hogy tudják tolerálni ezek a kutyák.

Mint minden kutyafajtánál, itt is elmondjuk, hogy rendkívül fontos a gyerekeknek is megtanítani, hogyan kell viselkedni a kutyákkal, hiszen mindig akadhatnak kivételek és lehet, hogy odakap egy ingerült kutyus és hamar bekövetkezik a baj. Hiába barátságosak a kutyusok a picikkel is, felügyelet nélkül soha nem lehet együtt kutya és kisgyerek. Természetesen, a kutyákat is nevelni kell a helyes viselkedésre, éppúgy, mint a gyerekeket.

A selyemszőrű terrierek nagyon jól kijönnek azokkal a kutyákkal, akikkel együtt nőttek fel, bár időnként előfordulhat a főnökösködés és a rivalizálás a figyelemért és/vagy jutalomfalatért. Mint minden terrier, a selyemszőrűek is imádják kergetni a náluk kisebb állatokat, ezért nem biztos, hogy jók egy olyan háztartásba, ahol macskák, nyulak, hörcsögök vagy más kisállatok is vannak.