A Shiba Inu Bemutatása

A Shiba inu Részletes Bemutatása

Hegyes füleikkel, szűk szemeikkel és kunkor farkukkal ez a felkelő nap országából származó kutyafajta úgy néz ki, mint egy róka, vagy egy plüssállat. Egyik sem az! Ő a Shiba Inu, a legkisebb – és talán a legősibb – a Japánból származó hat spicc kutya közül.

Ezek a kutyák a merészségükről és tüzes személyiségükről ismertek. A japánok három szóval írják le őket: kaani-i (temperamentumos merészség), ryosei (jó természet), és soboku (éberség). Ezek a tulajdonságok együttesen alkotják a fajta érdekes, intelligens és erős akaratú személyiségét.

A shiba inu kutyák kicsik és sportosak. Olyanok, mint a nindzsa harcosok, olyan gyorsan, fürgén és könnyedén mozognak. Éles eszűek és éberek.

Felsőbbrendűek – legalábbis azok szerint, akik ismerik és szeretik ezt a fajtát. A Shiba Inuk a világot a maguk nyugodt méltóságával közelítik meg, valószínűleg ezért is mondják rájuk, hogy makacsok.

Függetlenségük miatt nem a legkönnyebben kiképezhető fajta. A szocializációt – azt a folyamatot, amelynek során a kölyökkutyák vagy felnőtt kutyák megtanulják, hogyan legyenek barátságosak és hogyan jöjjenek ki más kutyákkal és emberekkel – és a nevelésüket korán kell elkezdeni, hogy ezek a kutyák megtanulják a megfelelő kutyás viselkedést.

Fontos, hogy megértsük a shiba inuk szabadszelleműségét, ezáltal nem tudunk a fajtában csalódni. Rendkívül intelligens kutyák, de nem feltétlenül teszik azt, amire megkérik őket. El kell velük hitetni, hogy a gazdiknak való engedelmesség az ő ötletük, nem kényszerítette vagy vezette rá őket senki.

A fajtának vagy egy birtoklási vágya is. Folyamatosan őrzik a dolgaikat, beleértve a játékokat, az eledelüket vagy a területüket. A megfelelő szocializáció segít minimalizálni ezt a tulajdonságot, de megelőzésképpen érdemes elrakni a játékait és jutalomfalatjait, amikor vendégek érkeznek (főleg, ha kisgyerekkel), hogy ne kapcsoljanak át védekező üzemmódba.

Mindezektől függetlenül ezek a kutyák nagyon jó családi kiskedvencek – hűségesek és odaadóak – jól kijönnek a gyerekekkel, amennyiben kölyökkorukban már szocializálódtak és a gyerekek is megtanultak már tisztelettudóan viselkedni a kutyákkal.

Ezek a kutyák ismertek arról, hogy tüzesebb oldalukat mutatják más kutyákkal és állatokkal szemben. Különösen agresszívak lehetnek, különösen a nem ivartalanított kanokkal szemben. A legtöbb shibát nem lehet póráz nélkül sétáltatni, mert vadászösztöneik miatt, nagyon szeretnek maguknál kisebb állatokat kergetni. Nagy az esélye annak, hogyha meglátnak egy mókust vagy macskát egyből kergetni kezdik. Idegenekkel szemben általában gyanakvóak, jó házőrzők, mert minden szokatlan dologra felhívják a figyelmet.

A shibák számára fontos, hogy kimozduljanak a szabadban. Szükségük van a napi testmozgásra, legyen az egy séta a környéken vagy kocogás a kerékpározó gazdi mellett. Számukra egy biztonságosan bekerített udvarral rendelkező otthon, ahol szabadon futkározhatnak póráz nélkül. Ha elhagyják az otthonukat, mindig pórázon kell tartani őket.

Csodálatos társak, bár erős akaratuk egyesek számára idegesítő lehet. Másokat viszont elbűvöl a bátorságuk és hűségük, ezért mondják azt, hogy egy Shiba Inu gazdájának lenni egy külön életforma.

A Shiba Inu Legfőbb Ismérvei

Fontos Tudnivalók Fajtaválasztáskor

• A Shiba Inu fajtának minimális ápolásra van szüksége, bár évente kétszer erősen vedlik.

• Intelligens, gyorsan tanuló fajta. Az azonban már más kérdés, hogy megteszik-e, amit kérnek tőle. A kezdő vagy félénkebb kutyagazdikat ez frusztrálhatja.

• Kicsik, de sok helyre van szükségük. Az udvar számukra szinte elengedhetetlen, lakásban bezárva nem érzik túl jól magukat.

• Agresszívak lehetnek más kutyákkal szemben és szeretik hajszolni a maguknál kisebb állatokat.

• Nagy birtoklási vágyuk van.

• Soha ne vásárolj kiskutyát háztáji, megbízhatatlan tenyésztőktől, állatkereskedésekből, szaporítóktól. Olyan embereket kell keresni, akik igazolni tudják a szűrővizsgálatok eredményeit, a szülőkutyákat is ismeri, biztosítani tud a kiskutya genetikai egészségéről, jó természetéről.

Történelme

A Shiba Inu Japánból származik az akitával, a shikokuval, a kai kutyával, a hokkaidókkal és kishuval együtt, amelyek mind-mind nagyobbak, mint a shiba inu. Elsősorban vadászkutyaként alkalmazták őket. Apróvadakat és madarakat hajszoltak, vadásztak.

Számos elmélet létezik arról, honnan kapta a fajta a nevét. Az egyik magyarázat szerint a shiba szó „rőzsét” jelent. Ez utalhat a vadászatuk helyszínére is. Egy másik elmélet szerint a Shiba tüzes vörös színe hasonlít az őszi falevelekre. Egy harmadik elképzelés szerint a Shiba szó archaikus jelentése a kis méretre utal.

A második világháború majdnem katasztrófát jelentett a shibák számára. Azok a kutyák, akik nem pusztultak el a bombázásokban, azok a háború utáni években szopornyica áldozatává estek. A háború után Shibákat hoztak a távoli vidékekről és tenyésztési programokat hoztak létre. A megmaradt populációt keresztezték, így jött létre a ma ismert Shiba Inu.

A Japán Kennel Klubot 1948-ban alapították, a fajtastandard kidolgozását Nihon Ken Hozonkai-nak köszönhetjük. Ezt a szabványt a Japán Kennel Klub és a Federation Cínologique Internationale is elfogadta.

Az első Shiba Inut egy amerikai család hozta be az Egyesült Államokba 1954-ben, de a fajtáról az 1970-es évekig nem sok dokumentum maradt fenn. Az első amerikai alom 1979-ben született. A Shiba Inu 1993-ban az Amerikai Kennel Klub egyéb osztályában kapott elismerést, majd 1997-ben a nem sportoló csapatban kapott teljes jogú státuszt.

Méret

Marmagasság: 35-43 cm. Súly: kanoknál 8-11 kg, nőstényeknél 6,5-9 kg.

Személyiség

A jó alomból származó Shiba Inuk jó természetűek, éberek és bátrak. Erős akaratúak és magabiztosak, gyakran saját elképzeléseik vannak a dolgokról. Hűségesek a családjukhoz és ragaszkodóak is, bár az idegenekkel szemben már gyanakvóbbak.

A Shibák nem szeretnek osztozkodni. Hajlamosak arra, hogy – néha túl agresszívan – őrizzék az eledelüket, játékaikat és területüket. Nem mindig jönnek ki jön más állatokkal, különösen a nem ivartalanított kan kutyákkal gyűlik meg a bajuk.

Okos fajta, de egy Shiba Inu tanítása és nevelése nem olyan egyszerű, mint egy Golden Retrieveré. Míg a goldik örömmel jönnek, ha hívják őket, addig a shibák csak akkor jönnek, amikor kedvük szottyan hozzá. Makacsnak tartják őket, de a szabadszelleműség valószínűleg jobb kifejezés erre a tulajdonságukra.

A temperamentumot számos tényező befolyásolja, ideértve a genetikát, a képzettséget és a szocializációt. A jó temperamentumú kölyökkutyák kíváncsiak és játékosak, hajlandóak közeledni az emberekhez, elviselik, ha hozzájuk érnek. Ha választani kell egy alomból, mindig a középutat kell választani: ne is azt vidd haza, aki a legtöbbet bunyózik a többiekkel és ne is a sarokban megbújó kiskutyát válaszd.

Ha teheted, nézd meg a kölyökkutya szüleit – általában az anyát mindig meg lehet nézni – hiszen tőlük örököl a kutyus minden tulajdonságot. Ha elégedett vagy velük, valószínűleg a kiskutyával sem lesz gond mire felnő.

Mint minden kutyának, nekik is szükségük van a korai szocializációra – sokféle emberrel, látnivalóval, hanggal, élményekkel kell találkozniuk még kölyökkorukban. A szocializáció segít abban, hogy felnőtt korukban határozottabb kutyusok legyenek.

A kutyaiskola vagy kutyamegőrzők remek kezdetek lehetnek. Rendszeres látogatók, nyüzsgő parkokban sétálás, üzletek, ahova a kutya is bemehet, szomszédokkal közös séta stb. Ezek mind-mind segítenek a kutyusoknak hozzászokni a társasághoz.

Egészség

Ezek a kutyák általában egészségesek, de mint minden fajtánál, így náluk is előfordulhatnak bizonyos betegségek. Nem minden kutyánál jelentkeznek az alábbi egészségügyi problémák, de jobb tisztában lenni a fogalmakkal, hogy időben lehessen cselekedni szükség esetén.

Vásárolj megbízható tenyésztőktől, akik mindent tudnak az adott kutyus egészségügyi állapotáról és ezt orvosi papírokkal is igazolni tudják. Egy megbízható tenyésztő eladás előtt beadatja a szükséges oltásokat, elintézi a féregtelenítést. A jó tenyésztők ügyelnek arra, hogy a szülő-kutyák két évnél idősebbek, jólneveltek legyenek, illetve folyamatosan ellenőrzik az állomány egészségügyi állapotát!

Vásárlás előtt nyugodtan érdeklődj a kölyökkutya szüleiről, kérd el az orvosi igazolásokat, oltási papírokat. Egészségügyi igazolásokat 2 éves kor alatt nem állítanak ki kutyáknál. Ez azért lehet, mert egyes betegségek nem alakulhatnak ki teljes felnőtté válás előtt. Ezért nem ajánlott 2-3 évnél fiatalabb kutyákat szülőként használni tenyésztőknél.

Allergia: 3 fő allergiatípust különböztetünk meg: ételallergia, amely étrendváltással, speciális étrenddel kiküszöbölhető; kontaktallergia, ide tartozik pl.: ágynemű, bolhaporok, samponok és egyéb vegyszerek miatt jelentkező allergiás reakciók; és az inhalációs allergia, amelyet levegőben szálló allergének (pl.: pollen, penész, por) okoznak. A kezelés az allergia típusától függően változik. Kezelhető étrend váltással, gyógyszerekkel, környezeti változásokkal.

Chylothorax: folyadék felhalmozódása a mellüregben. Ez a felhalmozódás légzési nehézséget, csökkent étvágyat, köhögést, levertséget okoz. Ezt valamilyen alapbetegség okozhatja. A kezelés magában foglalja a folyadék eltávolítását, zsírszegény diétát és a legsúlyosabb esetben a műtétet.

Glaukóma (zöldhályog): a szemben lévő nyomás növekedése miatt fordulhat elő. Lehet örökletes, de kialakulhat egyéb szembetegségek mellékhatásaként. Tünetei: látásvesztés, fájdalmak. Kezelése függ a betegség típusától. Általában műtéttel vagy szemcseppel kezelik. 

Rák: a kutyák rákos megbetegedésére utaló tünetek közé tartozik a sebek vagy rendellenes duzzanatok, nem gyógyuló sebek, vérzés a testnyílásokból, légzési és/vagy kiválasztási nehézségek. A rák kezelései közé tartozik a kemoterápia, a műtét és a gyógyszeres kezelés.

Epilepszia: gyakran öröklődik, enyhe vagy súlyos rohamokkal járhat. Szokatlan viselkedéssel jelentkeznek (pl.: eszeveszett futás, tántorgás, bujkálás). A rohamokat nagyon ijesztő megfigyelni, de az idiopátiás epilepsziában szenvedő kutyák hosszútávú prognózisa általában nagyon jó. Fontos megjegyezni, hogy a rohamokat sok más dolog is okozhatja az idiopátiás epilepszián kívül, például anyagcserezavarok, az agyat érintő fertőző betegségek, daganatok, mérgezés, súlyos fejsérülés és más egyéb okok.

Patellar luxation: másnevén térdkalácsficam, kistestű kutyáknál rendkívül gyakori probléma. Ez akkor fordul elő amikor a lábukban található 3 csont – femur (combcsont), patella (térdkalács), tibia (sípcsont) – nem illeszkedik helyesen, tehát könnyedén elmozdulnak. Ez sántasághoz és egyéb rendellenes járási formákhoz vezethet.

Pajzsmirigy alulműködés: a pajzsmirigy által termelt hormon alacsony szintje. A betegség egyik jele lehet a meddőség. A nyilvánvalóbb jelek közé az elhízás, a mentális tompaság, a letargia, a leesett szemhéjak, az alacsony energiaszint és a rendszertelen tüzelési ciklus tartozik. A kutya szőrzete durvává és törékennyé válik, elkezd kihullani, majd a bőr is kemény lesz és besötétedik. A pajzsmirigy alulműködést napi gyógyszeres kezeléssel lehet orvosolni, amit a kutyának élete végéig csinálnia kell. A gyógyszerek szedése mellett azonban teljes életet élhetnek a pajzsmirigy alulműködéssel küzdő kutyusok.

Progresszív retina atrófia (PRA): ez egy olyan szembetegség, amely a retina fokozatos romlásával jár. A betegség korai szakaszában az érintett kutyáknak éjszakai vakság alakul ki, majd a betegség előrehaladtával teljesen elvesztik a látásukat. A betegséggel küzdő kutyák viszonylag jól alkalmazkodnak a korlátozott vagy teljesen elvesztett látáshoz mindaddig, amíg környezetük változatlan marad.

Csípő diszplázia: Ez egy örökletes betegség, ilyenkor a combcsont nem illeszkedik szorosan a csípőízületek medenceüregébe. A csípő diszplázia klinikai tünetekkel vagy akár anélkül is fennállhat. Ilyen esetekben néhány kutya sántít vagy fájlalja az egyik, vagy akár mindkét hátsó lábát. Ahogy a kutyák idősödnek ízületi gyulladások is kialakulhatnak. Csípő diszpláziával élő kutyák nem szaporodhatnak, ezért mindig kérj a tenyésztőktől egy olyan papírt, ami igazolni tudja, hogy leendő kutyád szülei nem szenvednek a betegségben.

Gondozás

Kicsik, de sok helyre van szükségük. Az udvar számukra szinte elengedhetetlen, lakásban bezárva nem érzik túl jól magukat.

A szocializálás kulcsfontosságú számukra. Mint minden kutya, ők is félénkek vagy veszekedősek lehetnek, ha kölyökkorukban nem szoktatják hozzá őket a körülöttük élő állatokhoz megfelelően. A korai szocializáció segít abban, hogy a Shiba Inuk jólnevelt kutyusok legyenek.

Kisebb állatokat, például macskákat és mókusokat is előszeretettel üldöznek, ez pedig beindítja a vadászösztönüket. Emiatt mindig pórázon kell tartani őket, amikor elhagyják az otthonukat.

A shiba inuk személyiségének egyik furcsasága, hogy nem szeretik, ha lefogják őket, még akkor sem, ha azt a saját biztonságuk érdekében teszik az emberek. Nem szeretik a nyakörvet és a pórázt. Nagyon sok időre és türelemre van szükség ahhoz, hogy ezeket a kutyákat hozzá lehessen szoktatni a nyakörv viselésre.

A kutyasulik szinte elengedhetetlenek a shiba inuk számára, hiszen náluk a gazdi tanítása nem mindig hozza meg a kívánt eredményeket, bizony szükség van a profi oktatókra. Olyan trénereket kell keresni, akik nagyon jól ismerik a fajtát és nem egy sablon oktatási módszert alkalmaznak minden kutyánál. Nem szabad elkeserednie azoknak a gazdiknak, akik nem tudják megtanítani az alapvető trükkökre sem kedvenceiket. Ez egy ilyen makacs kutyafajta!

A szobatisztaságra nevelés viszont sokkal egyszerűbb ennél a fajtánál. Ha egyszer megértik, hova kell menniük, akkor amikor csak tud, oda fog menni. A ketrechez szoktatás nagyban segíti a szobatisztaságra nevelés folyamatát.

A ketrec egyben egy olyan hely is számukra, ahová bármikor elvonulhatnak szundikálni. A kölyökkori ketrectréning segít a kutyáknak elfogadni a bezártságot, ha valaha is kutyapanzióba vagy akár kórházba kerülnének. Soha nem szabad őket hosszú időre bezárni a ketrecükbe, kivéve éjszakánként, de akkor sem muszáj. Ez nem egy börtön! Ennek egy biztonságos helynek kell lennie a számukra, ahova bármikor elvonulhatnak egy csendespihenőre.

Etetés

Ajánlott napi mennyiség: 60-120 gramm jó minőségű táp, két adagra osztva.

Hogy felnőtt kutyádnak mi az ideális napi adagja az nagyban függ a kutya méretétől, testalkatától, metabolizmusától és aktivitás szintjétől. Éppannyira különbözőek a kutyák, mint mi emberek, ezért nem lehet pontos adatokat meghatározni.

Teljesen egyértelmű, hogy egy izgő-mozgó kutyusnak sokkal több tápanyagra van szüksége, mint egy lusta kutyusnak. A megvásárolt táp minősége is rengeteget számít – minél jobb minőségű a táp, annál táplálóbb lesz az a kutyusod számára.

Sokkal jobb naponta kétszer adni nekik enni, hiszen így nem tudják rögtön felfalni az egész napi adagjukat. Ha nem vagy biztos az adagolásban és nem tudod eldönteni, hogy kutyusod már túlsúlyos-e vagy sem, íme egy trükk, amivel ezt könnyen ellenőrizheted!

Először is, ha csupán csak ránézel a kutyádra látnod kell a derekát. Ezután helyezd a hátára a kezedet úgy, hogy a hüvelykujjaid a gerinc vonalában legyenek. Érezned kell a kutya bordáit anélkül, hogy nagyobb nyomást helyeznél rá. Ha ez nem sikerül, akkor kutyusodnak többet kell mozognia és kevesebbet kell ennie.

További etetési tanácsokért, tippekért fordulj hozzánk bizalommal elérhetőségeink valamelyikén!

Szín és ápolás

A shiba inuknak vastag dupla bundája van, amely mackószerű megjelenést kölcsönöz nekik. A fedőszőrük merev és egyenes, az aljszőrzet puha és vastag. Egész évben vedlenek, de mérsékelten, évente kétszer pedig erősebben.

A shiba inu szőrzete narancsvörös, urajiro (krémszínes, fehéres hasi szín) és szezám (fekete végű szőrszálak vörös alapon) színű lehet. Néha a farkuk hegye, valamint a lábakon fehér jegyek is találhatók.

A shiba inu kutyákat viszonylag könnyű ápolni. Ők ún. természetesen tiszta és szagmentes kutyák. Az elhalt szőrt kell hetente eltávolítani róluk, vagy gyakrabban, ha erősebben vedlenek. Időnként fürdetni is kell őket, de nem túl gyakran, mert túlzott fürdetés kiszáríthatja a bőrüket és a szőrzetüket is roncsolhatja. Sok gazdi három-négy havonta fürdeti a shiba inuját.

Hetente kétszer-háromszor érdemes megmosni a kutyusok fogát, a fogkőlerakódás megelőzése és a baktériumok eltávolítása érdekében. A napi fogmosás még inkább javasolt, hiszen ezzel a fogíny egészségét is biztosítani tudják a gazdik.

Havonta 1-2 alkalommal kell a körmüket levágni. Ha már hallod, ahogy a padlón kopognak, akkor bizony eljött az ideje a körömvágásnak. Legyél nagyon óvatos, hiszen a kutyák körmei nagyon érzékenyek, ha nem vagy magabiztos, inkább keress fel egy kutya kozmetikust!

Hetente kell ellenőrizni a füleket is, hogy nincs-e bőrpír vagy rossz szag, ezek ugyanis fertőzésre utalnak. Egy vattakoronggal tisztítsd meg a fület az állatorvos által javasolt tisztítószerrel. Nem szabad túl mélyen benyúlni a fülbe, a hallójárathoz!

Jó, ha már kölyökkorában hozzászoktatod a rendszeres vizsgálatokhoz kedvencedet. Fogd le a mancsait és ellenőrizd a száját, fogait, stb. Tedd pozitív eseménnyé ezeket a dolgokat számára, ilyenkor jól jön egy-két jutifalat, de a dicséretet is nagyon szeretik a kutyusok. Ha az alapok megvannak, az állatorvosnál sem lesz probléma a kutya felnőtt korában!

Az ápolás egy tökéletes lehetőség arra, hogy az esetleges sebeket, hegeket, bolhákat, bőrpírt, gyulladásokat leellenőrizd a bőrükön, orrukon, szemük környékén, szájukon stb. A heti ellenőrzéssel észreveheted a betegségek kezdetleges tüneteit is.

Más állatok és gyerekek

A shiba inuk nagyon jó családi kutyusok, ha megfelelően nevelik őket és még kölyökkorukban elkezdték a szocializálásukat. Jól kijönnek a gyerekekkel, feltéve, ha a gyerekek is tudnak kedvesen és óvatosan bánni a kutyákkal.

Mint minden kutyafajtánál, itt is elmondjuk, hogy rendkívül fontos a gyerekeknek is megtanítani, hogyan kell viselkedni a kutyákkal, hiszen mindig akadhatnak kivételek és lehet, hogy odakap egy ingerült kutyus és hamar bekövetkezik a baj. Hiába barátságosak a kutyusok a picikkel is, felügyelet nélkül soha nem lehet együtt kutya és kisgyerek. Természetesen, a kutyákat is nevelni kell a helyes viselkedésre, éppúgy, mint a gyerekeket.

A korai tréning és szocializáció nagyban segíti a shiba inu kutyákat abban, hogy jól kijöjjenek más kutyákkal és állatokkal, de még ez sem vezet garantált sikerhez. Más kutyákkal agresszívak lehetnek, a kisállatokat pedig üldözőbe veszik.