Értékelés: ⭐⭐⭐⭐⭐ | Név: Csilla | Város: Budapest | Kutya: Macesz | Használt finomságok: Juliet hipoallergén lazacos és nyulas kutyatáp; Twinky ízületvédő

 A közel 12 perces videóból megtudhatod, hogy Macesz hogyan került Csilláékhoz, milyen kezdeti nehézségeken kellett átmenniük, és hogy most, milyen sikereket értek már el Macesszal.

Ha van szabad 12 perced, akkor mindenképp javasoljuk a videó megnézését!

Csilla és Macesz videóját itt találod:

Macesz kutya kedvenc finomságait itt találod:

Csilla (Macesz kutya gazdija) és Imi (alapítónk) teljes interjújának a szövegét itt találod:

Csilla: Vajda Csilla vagyok, óvodapedagógusként dolgozom egy gyógypedagógiai óvodában. A családunkban mindig is volt kutya. Még gyerekkoromban is. Általában menhelyről fogadtuk örökbe őket. És amikor nekem is gyermekem lett és előállt azzal az ötlettel, hogy ő is szeretne egy kutyát, akkor természetes volt, hogy a családunkba fogadtunk egy kutyust. Ő egy középuszkár volt akkor, 17 évig volt a családunkba. Gyakorlatilag a gyerekemmel együtt nőtt fel. Amikor őt el kellett engednünk az idős kora miatt, akkor nagyon szomorúak voltunk és úgy gondoltuk, hogy nekünk többször nem lesz kutyusunk. Megőrizzük őt a jó emlékezetünkbe, és nagyon sokáig csak mások kutyusát simogattam, és mások kutyusának örültem. Mindaddig amíg az én gyermekem is ki nem repült otthonról, és nagyon kezdett hiányozni valaki, akiről ismét gondoskodhatom. Csak úgy random elkezdtem kutyás oldalakat követni, egyre több kutyás oldal jött fel, és egyszer csak megláttam Macesz videóját, aki akkor még Teddy volt. És ahogy az lenni szokott, megszólított. Egyeztetve a párommal, aki nem mondott ellent nekem, gyorsan írtam egy bemutatkozó levelet és a „Bichon fajtamentés” egy szép havas téli napon értesített, hogy ha szeretném Maceszt örökbe fogadni, akkor lemehetek ismerkedni vele.

Imi: És akkor gondolom beültetek az autóba és akkor irány megnézni Maceszt és ott kezdődött el akkor gondolom ez a közös történet.

Csilla:  Ez így van, nagyon nagy havazás volt, azért emlékezetes, január első napjaiban és a Fajtamentéstől kaptam azt az értesítést, illetve jellemzést Maceszről, hogy ne ijedjek meg, ő egy nagyon tartózkodó, félénk kutyus, úgyhogy lehet hogy többszöri alkalommal kell majd őt látogatni, de ez nem így történt, tényleg szerelem volt első látásra az ő részéről is, meg a miénkről is, úgyhogy azon nyomban hazahoztuk és azóta a mi családunknak a teljes jogú tagja.

Imi: És ez hány éve történt pontosan?

Csilla: 5 éve. Pontosan 5 éve fogadtuk őt örökbe. Nem volt egyszerű az összeszokás, mivel ő akkor már olyan 5-6 éves volt. Egy tanyán nevelkedett, egy tanyáról szökött meg egy lánccal a nyakában. Koszosan, torzonborz formában találtak rá, nagyon rossz volt a szocializációja, úgyhogy 1-1.5 év volt mire úgy igazán összetudtunk szokni.

Imi: Tehát akkor nagyon sok munkát kellett azért mind nektek mint Macesznak, ugye ebbe nagyon sok munkát, foglalkozást bele kellett tenni, hogy ebből egy ilyen szép új család legyen, harmonikus kapcsolat alakuljon ki.

Csilla: Igen, sok foglalkozást, így van.

Imi: És akkor tudnál egy kicsit mesélni Maceszről hogy ő mégis hogy reagált arra, hogy abból a környezetből ide került, akár az hogy akkor hogy viselkedett a többi kutyussal, itt az emberekkel vagy hogy lehetett őt mondjuk egy rendszerességre szoktatni, akár a táplálkozásban, játékban vagy magába abba, hogy hogy viselkedjen a többi kutyussal?

Csilla: Maceszt a hasán keresztül lehetett megfogni. Nagyon nagyon szeret enni és a jutifalatok a szoktatásban nekem nagyon nagy segítségemre voltak. Az első probléma ott kezdődött, hogy a lépcsőt sem ismerte, tehát nem tudott följönni a lépcsőn, lehasalt előtte és én a jutifalattal ismertettem meg vele a lépcsőt, hogy azt húztam az orra előtt, nem mert egy hídon átmenni, abszolút kutyákkal nem barátkozott, most már nagyon nyit, a férfiaktól rettegett és hát én azt gondoltam,  hogy mivel én óvodában dolgozom és állatasszisztált terápiát is vezetek, hogy majd esetleg ő belőle egy terápiás kutya lesz. Hát nem lesz mert Macesz nem nagyon szereti a gyerekeket. Most már elértem azt, hogy nem retteg tőlük, hagyja magát megsimogatni, de terápiás kutyának nem alkalmas.

Imi: De akkor óriás fejlődésen esett át Macesz, onnan ahol az első pillantás volt januárban és akkor most ez az 5 év, tehát akkor nagyon nagy változás történt az ő életében.

Csilla: Így van, hatalmas fejlődésen. Nem engedte magát megsimogatni, elugrott, most már akárki közeledik és kedvesen szól hozzá. Én úgy gondolom, hogy ez már neki a múlt és valahol talán ez egy kicsit már törlődtek a rossz emlékei a kis fejéből.

Imi: És akkor ezt említetted hogy a hasán keresztül lehetett megfogni, hogy akkor hogy sikerült megtalálni a megfelelő finomságot, jutifalatot, tápot Macesz számára, hogy ez egy hosszabb folyamat volt vagy elsőre meglett az ami tökéletes neki?

Csilla: Természetesen amikor elhoztuk a Fajtamentéstől, akkor az első utunk az állatorvoshoz vezetett, aki elmondta, hogy Macesznek a négy végtagján azért ilyen barna szőre, mert allergiás az ételre amit eddig kapott.  Én azt gondoltam, hogy ez természetes hogy neki ilyen barna a lába, mind a négy lába végig, hogy talán ez a keverék jellegéből fakad és amikor az állatorvossal beszéltem, azt kérte, hogy hipoallergén tápot keressek és így találtam rá a Cricksydog tápjára és kimondottan hipoallergén tápot próbáltam keresni. Az első próbálkozásom, az a marhás tápra esett, ami egy kicsit javított ugyan Macesz helyzetén, de még nem volt az igazi, nem hozta azt a javulást amire számítottam, még időnként volt nyalogatás, ezért átváltottunk lazacos tápra, ami abszolút meghozta a kívánt eredményt és teljesen ahogy látszik is szépen lenőtt.

Imi: Igen, igen, nagyon tényleg csoda szép Macesznak a bundája, szóval abszolút és a tápnál hogy megtaláltátok ugye neki a megfelelőt, abba tudtunk mi is segíteni vagy teljesen önállóan a honlapon keresztül vagy esetleg kellett az, hogy azért nálunk is a kollégák egy picit tudjanak úgymond irány mutatni, hogy melyik lenne neki a megfelelő, hogy ebbe sikerült esetleg támogatást kapni tőlünk?

Csilla: Igen, abszolút, tehát egy hihetetlen jó csapat állt itt össze. Én azt gondolom, hogy nagyon példaértékű az a munka ami itt folyik, nagyon sokszor volt telefonos segítségem is, amikor elmondtam hogy a marhás táp még nem az igazi, akkor javasolták ezt a lazacosat vagy a bárányosat. Később nagyon örültünk, amikor a Nyulas táp megjelent. Ha bármi problémám volt a mennyiséggel vagy elfogyott és gyorsan kellett, akkor is azonnal a segítségemre voltak.

Imi: Most akkor Macesznak ugye a tápot az megvan hogy melyik, akkor ez jó, jól működik és akkor minden hónapban vagy nem tudom hány hetente akkor mindig felléptek a weboldalunkra, leadjátok a rendelést és akkor úgy szépen mindig beütitek hogy mire van szükség.

Csilla: Igen, ez nagyok sokáig így volt és természetesen nagyon sokszor előfordult, hogy hát bizony mivel nem átlátszó a zacskó, az utolsó pillanatban észrevettük hogy ajaj, már alig lötyög az alján és kapkodtunk, telefonálgattunk, hogy gyorsan-gyorsan kérjük a következőt és akkor a kollégák elmondták, hogy lehetőség van előfizetőnek lenni. Természetesen az az első kérdés, hogy jaj és hogyha meggondolom magam, de biztosítottak róla, hogy ez semmilyen kötelezettséggel nem jár, bármikor lemondhatom és ennek csak az előnyeit élvezzük. Úgyhogy azóta mi előfizetők vagyunk és ez egy nagyon nagy segítség, mert nem kell gondoskodnunk arról állandóan, hogy figyeljük a zacskóban mennyi van, ki tudjuk számolni, mivel tudjuk a napi adagját hogy kb. mikor fog elfogyni nekünk és hát a csapat helyettünk gondoskodik a kutyusunkról, időben kapjuk az értesítést, hogy küldik a tápot és ez egy nagyon nagy kényelmi szolgáltatás a részetekről.

Imi: Na hát akkor ennek Mi is meg Macesz is nagyon örülünk.

Csilla: Így van, nem marad éhen.

Imi: Hogy soha nem kell azon aggódnia, esetleg nem tudom, nem lesz hétvégére mondjuk megfelelő lazacos vagy éppen nyulas finomság. Nagyon szuper, ennek nagyon örülünk mindig, az ilyen úgymond ’sikertörténetnek’.

Csilla: Elégedettek vagyunk, így van.

Imi: Mert akkor ez tényleg az, hogy így egymásra találtatok 5 évvel ezelőtt és azóta is ez egy csodaszép történet, hogy egy ilyen családdá váltatok és Macesz is végre egy olyan helyre került, ahol igazán jól érzi magát.

Csilla: Így van.

Imi: Úgyhogy nagyon örülünk neki, hogy ez tényleg így sikerült így ezt összehozni és nagyon elégedett mindenki.

És amikor marhás tápot először megkaptátok tőlünk, a Cricksydog-os csomagot, akkor Macesz mit szólt hozzá?

Csilla: Macesz részéről abszolút megelégedés volt, nagyon ízlett neki, de az állatorvosunk nem volt elégedett az eredménnyel, azt mondta, hogy még mindig úgy gondolja, hogy nem ez a megfelelő táp, még egy picit ez a barnaság nem jött le teljesen a lábáról, de én akkor ott álltam több kiló marhás táppal és az esélytelenek nyugalmával felhívtam a csapatot, hogy hogy lehetne azt megoldani, hogy ne egy vagyonért kelljen nekem vissza postázni ezt és helyett egy újat kérni. És az első hatalmas öröm akkor ért, amikor a kollégák azt mondták, hogy természetesen ez nem probléma. Az volt a kérés csupán felém, hogy egy menhelynek vagy olyan családnak adjam oda, ahol esetleg probléma ennek a beszerzése és bér mentve küldtek nekem helyette egy másik, egy lazacos tápot. Hát én nagyon-nagyon boldog voltam, mert én nem voltam ehhez hozzászokva és nem is számítottam ilyen nagyvonalú gesztusra. Aztán pár év elteltével ugye én már automatikusan, akkor még nem voltam előfizető, ezért fordulhatott elő az a probléma, hogy véletlenül a lazacosból a nagyobb szemű tápra kattintottam és természetesen ezt már csak akkor vettem észre, amikor kibontottam a csomagot. Macesz egyébként megenné a nagy szemű tápot is, de valószínű hogy a múltjából kifolyólag nagyon habzsolva eszik és én ezt nem mertem neki adni, ezért ismét telefonáltam és ismét azt a megnyugtató választ kaptam, hogy természetes, hogy küldenek helyette kis szemű tápot és hogy ajánljam fel egy arra rászoruló menhelynek és ez nekem egy nagyon nagy öröm és megnyugvás is, hogy gyakorlatilag nem került nekem plusz pénzembe, még a saját figyelmetlenségem sem.

Imi: És akkor Macesznak is meglett a megfelelő kis szemű táp.

Csilla: Így van.

Imi: Amit aztán tudott szépen fogyasztani és akkor nem volt probléma.

Csilla: Így van.

Imi: És azóta pedig látjuk, hogy nagyon szép.

Csilla: Igen, ahogy idősödött, természetesen az ízületeire is kerestem valami megoldást, mert az állatorvosunk javasolta, hogy mindenképp kell valami támogatás és a legnagyobb örömömre itt ezt is megkaptam, úgyhogy Macesz szedi évek óta a Cricksydognak az ízületvédő tablettáját is.

Imi: Jólvan és akkor az is szépen használ neki a táppal együtt.

Csilla: Így van, hála Istennek semmi gondja nincs a kis lábaival.

Imi: Jó, szuper, nagyon örülünk neki.

Hát akkor nagyon szépen köszönjük, hogy így megosztottad velünk Te és Macesz történetét és én nagyon bízok benne, hogy legalább még 5-10 évig együtt fogtok itt a parkban sétálni és egy igazi családként itt tudtok majd egymásnak derűt és jókedvet okozni. Köszönjük szépen még egyszer!

Csilla: Én is köszönöm és legyen így.

Az alábbi, CricksyDog-os gazdikat bemutató videósorozatunk további részei még érdekelhetnek: